Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egy jó példa - Magyar Kóruskastély

2011.02.09

Így is lehet, egy jó példa kastély megmentésére, hasznosítására

Magyar Kóruskastély - Pomáz

(Teleki-Wattay kastély)

   

Kép A 2004 és 2007 között felújított, 2 hektáros barokk park közepén álló épület, szállási és étkezési szolgáltatásokat is nyújtó, bentlakásos rendezvény-központként és zeneművészeti szakmai bázisként működik. A Magyar Kóruskastély a továbbképzések, kurzusok, edzőtáborok és hangversenyek szervezése mellett más szakterületeken szervezett műhelyfoglalkozásokra, előadásokra, kiállításokra és találkozókra is kiváló helyszín.

A kastély története
(forrás: Móczár Gábor művészeti igazgató - Magyar Kóruskastély)

Kép A Pilis kapujának is nevezett Pomáz Budapesttől 4km-re, Budakalász és Szentendre szomszédságában, a Duna-kanyar hegyei közé benyúló völgyben települt meg. Pomázról kis hegyipatak mentén kanyarog az út át a Pilis-hegységen, fel a szakrális Dobogókőre, a szemlélőben a Brassó-Pojánára kapaszkodó út szépségét villantva-sajdítva fel. A település környéke a rómaiak előtti évezredekben is lakott terület volt, a kor emlékei közül pénzek, feliratos kövek és egy kőszarkofág maradt fenn. Az Árpád-kori falu és környezete a XII. század végén a dömösi apátsághoz tartozott, később török fennhatóság alá került, de a XVI. századi nagy járvány idején a lakosság zöme "kugában", azaz pestisben kihalt, részben elköltözött.

Kép Több mint száz év után a Szentendrei-sziget déli csücskében lévő Bolgár nevü falu földesura, Bornemissza Bolgár Pál az ország keresztény kézen maradt részének nádorától megvásárolta a Pomáz-pusztát, és idetelepítette a Bácskában már korábban vásárolt falvainak szerb lakosságát. (Igazi látványosság a szerb templom a rokokó stílusú ikonosztázával és a gótizáló szerb kereszt.) Később több hullámban németek és szlovákok érkeztek ide, de a XX. század fordulója után jelentős mértékben nőtt a betelepülő magyarok száma is. (A II. világháború után innen is sok német anyanyelvű polgárt telepítettek ki.)

   

Kép A XVII. század elején Pilis vármegye életében jelentős szerepet játszó (mivel mind a két fél, a keresztény és a török elismerte) Bornemissza család leszármazottja a Wattay család. ők építették a grófi kastélyt a két templom feletti dombon 1773-ban, barokk stílusban. A földszintes, árkádos, manzárdtetős épület oromzatán a rokokó kőfaragvány a kastély építőjének címerét mutatja. Az épület méreteire jellemző, hogy kétszintes pincéje lovas kocsival is járható. Kétszáz év múlva a Teleki család megvásárolta, és eklektikus stílusban átépítette. A kastélynak olyan hírességek voltak a vendégei, mint Pálóczi-Horváth Ádám, Erdélyi János vagy Vachot Sándor.

A hagyomány szerint a reformkori tudós, a Magyar Tudományos Akadémia elsőelnöke, Teleki József itt írta A Hunyadiak kora című tanulmányát és egyéb történelmi munkáit. Az épületet a grófi család az I. világháború után hadiárvaház céljára felajánlotta. Így lett előbb árvaház, majd gyermekvédelmi intézmény.

2009. december 10.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.