Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Erre azért nem gondoltam (?)

2011.02.09

Erre azért nem gondoltam (?), avagy megújuló Múzeumaink, kastélyokban elhelyezve

Nemrég Visegrádon jártunk, megtekintettük a "Visegrádi Királyi Palota"-t. Kellemes meglepetés volt! A palota szépen felújított (folyamatos) állapotban, érdekes és színvonalas kiállítási anyaggal áll nyitva a nagyközönség részére. Akadálymentesített (Lift van).

Az élmény kapcsán átnéztem a saját múzeumi gyűjteményem és meglepődve tapasztaltam, hogy egyre több olyan kastélyt újítottak fel, amelyben most (korábban is) Múzeum működik. Mindegyikre jellemző, hogy a felújítás színvonalas, és minőségi munka eredménye, továbbá az újra nyitás során értékes, tartalmas kiállítási anyagot mutatnak be.

Érdemes őket felkeresni, íme néhány példa (nem teljes körű!), szándékosan nem az ismert Múzeumokra hívom fel a figyelmet, és csak kastélyban (palota, kúria) helyt kapó kiállításokra hívom fel a figyelmet. (a megjelenítés sorrendje nem utal semmire, ahogy eszembe jutottak).

 

 

Kép Visegrád - Magyar Nemzeti Múzeum - Mátyás Király Múzeuma, más nevén "Királyi Palota".

A palota előzménye Károly Róbert városi háza volt. Komoly palotává csak I. Lajos fejlesztette uralkodása első felében. A romjaiban ma is álló épületeket még szintén I. Lajos kezdte meg építeni élete végén de már csak utódai: Mária és Zsigmond fejezték be a XIV. század végén. A XV. század első évtizedéig, míg Zsigmond az udvarát Budára nem költöztette, a visegrádi királyi palota maradt a magyar uralkodók hivatalos székhelye.

A XV. században háttérbe szorult palotát csak Mátyás állítatta helyre a XV. század végén. Ettől kezdve, az 1544-es török hódításig a magyar királyok vidéki rezidenciája volt. A török időkben rommá vált épületet a XVIII. század közepén lebontották. 1934 óta folyó feltárása és helyreállítása során maradványait múzeummá alakították. További részletek, képalbum --->

Kép
Pácin - Bodrogközi Kastélymúzeum

A magyar - szlovák határ közvetlen közelében található ősi település Pácin a Bodrogköz gyöngyszeme. A falu mintegy 1700 lakosa a térséget meghatározó mezőgazdaságból él. Pácin a középkorban a szomszédos Karcsával együtt a tokaji, a tállyai, majd pedig a regéci vár birtokai közé tartozott, s így földesurai jelentős főúri családok voltak.
A kastély a 16. század végén élte fénykorát. Az új tulajdonos 1631 végétől a Sennyey-család, akik a Tokaji-féle hegyaljai kuruc felkelést követően az erősen megrongálódott kastélyt helyrehozták. A 19. században kiépítették az épület északnyugati sarkát, majd 1856-ban a kastély a romantikus építészeti stílus jegyeit öltötte magára. A 20. század elején alakították át a kastély 16. századi fűtés-, közlekedés- és nyílásrendszerét.

Az épület teljes rekonstrukciója 1977-1987 között zajlott le, ahol a 16. századi formájára állították vissza. Azóta hazánk egyik legjelentősebb késő reneszánsz építészeti emléke, amely jelenleg a <b>Bodrogközi Kastélymúzeumnak ad otthont</b>. A múzeum, a kastély emeleti szobáiban megpróbálja felidézni a korhű hangulatot. A földszinten a Bodrogköz néprajzát bemutató tárgycsoportok, és bodrogközi honfoglalás kori bemutató látható. További részletek, képalbum --->

KépVásárosnamény - Bereg múzeum - Tomcsányi kastély

 A vásárosnaményi Beregi Múzeumot Csiszár Árpád alapította 1963-ban. A gyűjteménynek 1970-től, a város központjában lévő egyik legszebb épület, a Rákóczi út 13. szám alatt lévő Máthé kúria adott otthont.
Az 1963-ben alapított Beregi Múzeum immár véglegesen új helyén, a város egyetlen bejegyzett s a felújítás után (2007. augusztus 31.) ismét pompázó barokk műemléki Tomcsányi kastély épületében fogadja kiállításainak látgatóit.
Köszönhetően az elődök és a múzeum jelenlegi munkatársainak, immár csaknem 40.000 db, nagy részben országosan is jegyzett néprajzi, régészeti és történeti tárgyat őriz, gondoz a térség kulturális örökségének hivatott gyűjteménye (népművészeti anyagának, elsősorban hímzéseinek, szőtteseinek, művészi vasöntvény gyűjteményének). A hírneves Tomcsányi kastély 10 teremben csoportosítva, válogatott tárgy együttesekkel és eddig nem igen látott fotókkal, képző- és iparművészeti alkotásokkal és hangulatosan alakított közönség-terekkel szolgálja az érdeklődő látogatókat.
A Bereg kincsei címet viselő tárlat -fűzér, a beregi Tiszahát, valamint az oklevelekben először 1214-ben említett, később jelentős térségi központ szerepet is ellátó Vásárosnamény (Namény) táji-történeti és társadalmi viszonyait vázolja fel a bevezetőben. További részletek, képalbum --->

Kép Gyulavári - Gyulavári (Wenckheim-Almásy) kastély - Múzeum

A kastély történetében a vízrajzi és a domborzati adottságok jelentős szerepet játszottak. Korabeli térképek alapján megállapítható, hogy a kastély és az uradalom a Fehér-Körös által bezárt félszigeten helyezkedett el.

1698. évben Lőwenburg János Jakab megveszi a Gyulavári, Kétegyházi, Várai és Keszi pusztákat. 1716. évben költözik Gyulaváriba, majd majorházat és majort épít.
Lőwenburg halála után Gróf Gaisruck Antalra száll a birtok, majd a kincstár visszavásárlás után 1741. évben eladta Andrássy Zsigmond Csongrád megye alispánjának. Andrássy Kétegyházát tette az uradalom központjává, ahová kastélyt és kápolnát épített.

A Gyulavári Kastély Látogatóközpont ötlete abból az elgondolásból született, hogy az egykori főúri rezidenciában, újszerű formában együtt mutassuk be a Dél-Alföld néprajzi, kulturális és természeti- környezeti értékeit, valamint gazdasági történetét és fejlődésének lehetőségeit. Azaz úgy ismertessük meg a látogatót a térség múltjával, jelenével, hogy közben szembesüljön a jövővel is. A jövővel, amely érdemben csakis akkor tervezhető, ha a fejlődés fenntartható. Alapvető célunk az volt, hogy hozzájáruljunk a Dél-Alföld országos és nemzetközi megismertetéséhez, az itt élők identitástudatának erősítéséhez, azon felismerés népszerűsítéséhez, hogy a térség gazdasági fejlődésének alapja a fenntarthatóság, a környezet kíméletes használata lehet, ezen keresztül pedig a gazdaság fejlődéséhez, az elvándorlás mérsékléséhez.
Ezen gondolatkör mentén szerveztük meg a Kastély kiállítási tematikáját, a leendő programokat, rendezvényeket, illetve próbáltuk megtalálni a létesítmény helyét a térség idegenforgalmi kínálatában. 
További részletek, képalbum --->

Kép Békéscsaba - Munkácsy Mihály Múzeum

2008-tól Ön egy egészen más, új és érdekes múzeumot talál a régi helyén. A fenntartó megyei önkormányzat sikeres pályázata eredményeként ugyanis - igen jelentős uniós támogatást felhasználva - teljesen megújult a több mint százéves múzeum is.

A változás nyomán csaknem kétszeresére bővültek a kiállítóterek, átfogó és korszerű természettudományi, régészeti, néprajzi és történeti kiállítások mellett gyermekfoglalkoztató helyiség és műhely (pl. tűzzománc-égető kemence, fazekaskorong), háromdimenziós vetítőterem, óriási akvárium, több tucat érintőképernyő, valamint hangvezérléses, többnyelvű tárlatvezető rendszer várja a látogatókat. A mozgáskorlátozottak közlekedése szintén megoldott.
A kiállítás különleges értéke a  "Kicsi Jeanne" - Munkácsy Mihály festménye, melynek megvásárlására összefogot a teljes Békés megye, sőt az egész ország. A festmény megvásárlására példátlan összefogás valósúlt meg, erre korábban még nem volt példa, hogy kulturális célra ekkora összeg gyűljön össze, adakozásból. További részletek, képalbum --->

Kép Gyöngyös - Mátra Múzeum (Orzy kastély)

Az Orczy kastély épületében helyezték el 1956-ban a Mátra Múzeumot, amely a Mátra és Gyöngyös természeti és néprajzi értékeiről nyújt képet.

A megyei önkormányzat tulajdonában álló épület és a városi önkormányzat tulajdonában álló Orczy-kert (korábbi nevén Dimitrov-kert) teljes felújítása 2005-ben kezdődött. Gyöngyös Város Önkormányzata közel 800 millió forintos támogatást kapott a ROP 1.1.3 pályázatából a XVIII. században épült Orczy-kastély rekonstrukciós munkálataira. Ennek keretében 2005. márciusától mintegy másfél éven át zajlott az épület restaurálása és a kastélykert felújítása, amelynek I. szakasza még most is tart, az bépület felújítása és a Múzeum célú átadása már megtörtént, a kert helyreállítása még tart.

A múzeum nevezetessége a kiállított teljes mamutcsontváz. A mamut a felújított kastély belső udvarán került elhelyezésre, méltó körülmények között az amúgy is gyönyörű belső teret még különlegesebbé teszi a látvány.

Az állat Mátraderecskén 1949-ben Dancza János és Vértes László ásatásán került elő, Zám Ferenc kertjében. A feltárás során megállapították, hogy az állat elsődleges helyen, tehát az elpusztulás helyén került elő. Első alkalommal 1970-ben került kiállításra a Mátra Múzeum állandó kiállításában.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.