Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szlovák állam kontra Pannonhalmi Apátság - avagy Oroszvár Lónyay kastély (2011.08.08)

2011.08.08

Ausztriába indultunk, a GPS készüléken rövid utat választottam, így keveredtem Oroszvárra (Szlovákia), ahol az út mentén egy kastélyra lettünk figyelmesek, megálltunk, egy helyi mozgássérült Hölgytől érdeklődtünk (magyarul), így tudtuk meg, hogy a Lónyay család kastélyát látjuk, hullámlemezzel körbekerítve, lerobbant állapotban. Hazajövet az Interneten kutakodni kezdtem és érdekes cikksorozatra leltem. Komment nélkül közzéteszem, igen csak tanulságos!

Saját bemutató oldalam.

Egy kis történelem a Wikipédia segítségével. http://hu.wikipedia.org/wiki/Oroszvár

Neve arra utal, hogy Árpád-kori várát orosz határőrnépek védték, melyeket Taksony fejedelem telepített ide.

A település területén a bronzkorban a wieselburgi kultúra települése állt. Területén a római korban egy Gerulata nevű település állt. E vidéket a honfoglalás után orosz határőrnépek védték, melyeket Taksony fejedelem telepített ide, valószínűleg egykori várát is ő építtette 947 és 970 között. A várnak már nyoma sincs, mivel 1271-ben Ottokár cseh király leromboltatta. A 14. században bukkan fel német neve először "Kerselburch" alakban. 1410-ban "Orozwar" néven említik. A 16. században a török elöl menekülő horvátok telepedtek le itt, majd németek és magyarok érkeztek. 1646-ban Zichy István birtoka lett.

A kastély néhány éve

Kastélyát 1841 és 1844 között gróf Zichy Emánuel építtette. 1872-ben Hugo Henckel vásárolta meg. 1876-ban a település alsó része leégett. 1906-ban a kastélyt gróf Lónyay Elemér vásárolta meg.

1910-ben 1802, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Trianon után is Magyarország része maradt. A település 1947-ben a párizsi békeszerződés értelmében került az akkori Csehszlovákiához, addig Moson vármegye Rajkai járásához tartozott.

 

 

 

A talált cikkek.

http://www.kisalfold.hu/mosonmagyarovari_hirek/bencesek_elkobzott_oroszvari_birtokok/2080265/

Cséfalvay Attila - 2008.12.09.

Bencések: elkobzott oroszvári birtokok

Rusovce (Oroszvár) - A szlovák alkotmánybíróság a napokban elutasította a pannonhalmi bencések oroszvári birtokaira vonatkozó keresetet. A kastélyról és a parkról viszont egyelőre nem döntöttek. Várszegi Asztrik elmondta: az Európai Bíróságra viszik a Lónyay-örökségük ügyét.

Tizenöt évnyi pereskedés után a szlovák alkotmánybíróság elutasította a bencések keresetét, ezáltal jóváhagyva a pozsonyi városi és megyei bíróság döntéseit az oroszvári birtokokról.

Az előzményekhez tartozik, hogy Lónyay Elemér herceg és felesége, Stefánia belga hercegnő 1944-es végrendeletében – melynek eredeti példánya is a rend birtokában van – a bencésekre hagyta a kastélyt, a kiszolgálólétesítményeket, birtokokat, melyeket Csehszlovákia a Benes-dekrétumok alapján elkobzott.

A hatóság ekkor tévesen Lónyay nevére állította ki az elkobzó határozatot (ekkor már Pannonhalmáé volt), így a tizenöt évvel ezelőtti kárpótlási törvény után sem kaphatták vissza a bencések örökségüket: emiatt
kezdtek pereskedésbe.

A kastélyépület állaga romlik, tulajdonos híján nincs, aki pénzt ölne bele. Korábban a szlovák köztársasági elnök is kiszemelte „reprezentációs" célból, sőt saját rezidenciájaként is szóba került. Bő egy évtizede egy részét 150 millió koronából felújították, s itt kapott helyet a Szlovák Népművészeti Együttes is. Azóta azonban egyre jobban lepusztul a funkció nélkül maradt műemlék. Érdekesség: a végrendelet szerint, ha bármely okból nem valósulhatna meg, hogy Pannonhalmára szálljon a kastély, akkor az örökös a római Szent Anzelm bencés apátság lenne. A bencések az
Európai Parlament támogatását is kérték az ügyben, jogsegélykérelemmel fordulva hozzájuk.

„Nem érinti az oroszvári kastélyt az Alkotmánybíróság múlt hét pénteken kihirdetett döntése" – állítja Szalay György, a bencés közösség szlovákiai főgondnoka. Ivan Gašparovič köztársasági elnök hivatala közben már üdvözölte a döntést, és az államfő már kijelentette: kastély felújítása esetén az elnöki hivatal kész lenne eladni az államfő reprezentatív villáját, a bevételből pedig a restaurálás költségeinek egy részét fedeznék. „Az alkotmánybíróság döntése nem a kastélyról és a kastély parkjairól szól, hanem a Szlovák Földalap által kezelt ingatlanokat érinti. A kastély és a körülötte lévő park ügyében még elsőfokú bírósági ítélet sem született“ – tette hozzá a szlovákiai Új Szónak a főgondnok. Az alkotmánybíróság a 625. számú tulajdonlapon lévő ingatlanról mondta ki, hogy továbbra is az állam tulajdonát képezi. Az oroszvári kastély egy másik tulajdonlapon szerepel, az 577-es számún.

Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát a Kisalföldnek a részletekről is beszélt. „A végrendelet szerint a kastély és a park mellett oroszvári birtokok (melyet az elmúlt negyven évben többször felparcelláztak, s golfpályát is terveztek ide) valamint a burgenlandi, úgynevezett Ürgemajor is a rendre szállt. Az osztrák örökséget több mint fél évszázada Pannonhalma birtokolja, ám három kilométerrel arrébb sem az akkori Csehszlovákiával, sem Szlovákiával nem jutottunk dűlőre, adminisztratív kifogások okán. A mostani döntés a felparcellázott oroszvári földeket érinti, melyet szintén örökségünknek tekintünk. Annak mindenesetre örülünk, hogy ebben hivatalos határozat született, mert így Brüsszelbe, az Európai Bíróságra visszük az ügyet. Iskolákat, szociális otthonokat működtetünk: nem mondhatunk le jogos örökségünkről. Végig törvényes utakat jártunk, kerestük a megoldást: bár Oroszvárról Rudolf Schuster korábbi köztársasági elnökkel tudtam beszélni, Ivan Gasparovic nem is fogadott. Mi az értékhez ragaszkodunk, nem a létesítményhez: peren kívül is megegyeztünk volna, ám erre a Szlovákia nem volt hajlandó" – mondta.

 

http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&view=article&id=25656

Oriskó Norbert - 2010. december 01.

Bíróság előtt az oroszvári Lónyai-kastély ügye

Szlovákia reprezentatív célokra szeretné használni az oroszvári Lónyai-kastélyt. Az épület felújításra szorul, ehhez a pénzt a szlovák kormány elő tudja teremteni, azonban a tulajdonjogi-viszonyok továbbra sem rendezettek. A Bencés-rend saját tulajdonának tartja azt, és nemzetközi bírósághoz fordult. Ivan Gašparovič köztársasági elnök azt javasolta, a pozsonyi, kihasználatlan elnöki villa eladásából származó pénzből újítsák fel az oroszvári kastélyt. Ez a megoldás - Ivan Milkoš pénzügyminiszter szerint - a szlovák kormány számára is elfogadható. A Bencés-rend azonban ismét figyelmeztetett, nekik ugyan nincs ellenvetésük azzal kapcsolatban, hogy szlovák állami reprezentatív célokra használja az épületet, előbb azonban a kastély tulajdonjogát kellene rendezni.
Hasonló véleményen van Haľko József is, a Római Katolikus Egyház Pozsonyi Egyházkerületének szóvivője, mivel az épület szerintük is egyházi tulajdonban van.
Szalay György, a Bencés-rend képviseletében tájékoztatott arról, hogy miután szlovák alkotmánybírósági beadványuk - két évvel ezelőtt - sikertelen volt, nemzetközi bírósághoz fordultak. Sőt, a pozsonyi járásbíróság asztalán is van egy beadvány az oroszvári kastély ügyében. A bencések peren kívüli megegyezést javasolnak. Elképzelésük szerint a kastély évente 300 napon át szolgálna reprezentatív állami célokat, 60 napig kulturális rendezvények otthona lehetne, 5-6 napon át pedig egyházi programoknak adna otthont.
A kormánynak az elhanyagolt műemlék kastély jelenleg évi 57 000 eurójába kerül (a portás, villany- és fűtés stb.) A kastély felújítását 2016-ra tervezik, Szlovákia akkor lesz az EU soros elnöke. A felújításra minimum 26 millió euró szükséges.

 

A II. világháborút követően szinte egyetlen tollvonással, a Beneš-dekrétumok alapján tette rá a csehszlovák állam a kezét a bencés vagyonra. A rendszerváltás után Szlovákiában 95 %-ban már visszakerültek az elkobzott tulajdonok az egyházhoz, de a maradék 5 %, amely épp a magyar ingatlanokat érinti, még mindig az államé. A restitúciós igények között kiemelt az oroszvári Lónyai-birtok és a kastély visszaigénylése.

Oroszvár 1947-ig Magyarországhoz tartozott. Az 1920-as trianoni határ az Oroszvár és Pozsonyligetfalu közötti Köpcsény kataszteri területén húzódott. Oroszvárt az 1947-es párizsi békeszerződésben Csehszlovákiához csatolták. 1947-ben a csehszlovák állam egy, a Beneš-dekrétumok alapján elfogadott törvényre hivatkozva kobozta el a „magyar nemzetiségű belga királyi hercegnő” ingatlanjait. Valószínű, hogy a csehszlovák hatóságok az elkobozhatóság érdekében minősítették a belga királyi család tagját magyar (azaz ellenséges) nemzetiségűnek. De mivel Oroszvárnak 1947-es Csehszlovákiához csatolásakor az örökhagyó tulajdonosok, a hercegi pár már nem élt, ekkorra az ingatlanok tulajdonosa már a jogos örökös, a Pannonhalmi Főapátság volt. A Csehszlovákia által jogtalanul elkobzott magyar egyházi tulajdon visszaszerzésére (restitúciójára) a jogos örökös 2003-ban a jogutód államban, Szlovákiában pert indított. A Lónyay házaspár a Magyar Királysághoz tartozó Oroszvárra, a Lónyay-kastélyba költözött. A második világháború végén Lónyay Elemér hercegnek és feleségének menekülnie kellett a közeledő szovjet Vörös Hadsereg elől. A Pannonhalmi Bencés Főapátságban kaptak menedéket, ahol Kelemen Krizosztom főapát (1884–1950) bújtatta őket, más menekültekkel együtt. Birtokaikat és műkincseiket az apátságra hagyományozták. Lónyay felesége, Stefánia hercegné itt hunyt el, 1945. augusztus 23-án. Lónyay Elemér herceg egy évvel később, 1946. július 29-én hunyt el Budapesten. Mindketten a pannonhalmi főapátsági templom kriptájában nyugszanak.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.